Tour de Tisza-tó beszámoló

Május 7-én nyolcan voltunk rekusok a Tour de Tisza-tó versenyen! Ráadásul egyikünk, egy hölgy megnyerte a saját kategóriáját (lásd a mellékelt képen a dobogó legfelső fokán). Egyébként a nők között a második legjobb időt produkálta, ami különösen szép, hiszen eleddig csupán kb. 200 km-t ment rekuval, mivel nemrég vette!
Gratulálunk Krisztának ezúton is!
Számomra érdekes tanulságokkal járt ez a verseny, pedig már nem először indultam el rajta. Hogy mik voltak ezek?
Először is most nem a Challenge Fujinommal (egy alacsony lowracer, azaz versenyfekvő) vágtam neki a távnak, hanem egy sokkal magasabb, 26/26-os, össztelós rekuval, egy Challenge Furai-val. A Furait igazából olyan túrákra szánom, amik a Fujinnak túl rázósak, magyarán montis jellegű terepre, erdei utakra. Ezért a két nagy kerék, az elöl-hátul teló, a ballonosabb külső. A súlya természetesen nem vetekedhet a csupán 9 kg-os Fujinnal, viszont mivel ez a verseny szinte teljesen sík útvonalon halad, így ez nem jelentett komoly hátrányt. Gondoltam, ha nekem rosszabb is lesz, de legalább jobb szélárnyékot fogok adni a többieknek.
Hát nem teljesen így lett! Ugyanis kiderült, hogy a magasabb építés miatt nem csak a mögöttem levőnek lett jobb, hanem nekem is. Az alacsony Fujinhoz képest, melynél jellemzően lábmagasságban tekerek, a Furain ülve feljebb, a versenybringások testmagasságába kerülök, ahol viszont komolyabb a szélárnyék. Ezáltal bolyban egészen könnyű volt tekerni, a pulzusom jellemzően 140 alatt maradt, ami kifejezetten alacsonynak számít, főleg egy versenyen.
Ez egyben azt is jelentette, hogy nem jelentett megterhelést együtt haladni a többiekkel, sőt igazából lassú volt számomra a boly, még ha ez furán hangzik is. Viszont mire erre rájöttem, addigra olyan mértékben elhúzott tőlünk az előttünk menő boly, hogy utolérni őket az erős ellenszélben már jócskán meghaladta volna az erőmet, így bele se kezdtem. Egyébként Kriszta (aki első lett a kategóriájában és akivel egy bolyban mentünk) is megerősítette az eredményhirdetés után nekem, hogy ilyen könnyen még nem nyert versenyt.
A másik fontos tanulság tehát, hogy a megfelelő boly nagy hatással van az elért eredményre. Ha ugyanis nem működik együtt jól a csapat, nem váltják elég sűrűn egymást, nem engedik a gyorsabban haladni tudókat előre, akkor a boly nem lesz elég gyors. Ha valaki jó eredményt akar elérni egy ilyen sík versenyen, akkor a legfontosabb minél erősebb csapattal együtt menni. Nem szabad hagyni, hogy elmenjen az élboly, maradni kell velük lehetőleg végig. Így nem lehetetlen az elsők között lenni fekvőbringával!