2010. október 17., vasárnap

Évzáró túra

Köszönöm mindenkinek, aki eljött az év utolsó Ambringa-túrájára tegnap!
Elfelejtettem ugyan pontosan megszámolni, hogy hányan voltunk, de 20-nál is többen indultunk neki a képek alapján összeírva. Közben páran lekapcsolódtak, mivel ők már hazafelé tartottak saját túrájukról.
Bár talán nem minden résztvevő tudja, de Pupu a hídon való áttekerés közben teljesítette 33.333. rekus km-ét. Gratulálok neki ezúton is!
A tervnek megfelelően Vácig mentünk fel, ahol némi kellemetlenség ért, ugyanis pár száz méterrel a kompátkelő előtt leszakadt a lámpatartó konzolom. Még szerencse, hogy nem a RAH-on ért ez a probléma éjszaka. Így míg a többiek a cukrászda örömeit élvezték, én szerelgettem egy kicsit.
Visszafelé ránk is sötétedett, ami okozott némi problémát, ugyanis nem volt mindenkinek megfelelő első világítása, de ezen sorba rendezett menettel próbáltunk segíteni. Végül gond nélkül értünk vissza a bolthoz 1/4 8-ra.
Már most várom a márciust, a jövő évi első közös túrát! Addig is mindenkinek kellemes időtöltést és jó tekeréseket kívánok a hátralévő hónapokban!

2010. október 12., kedd

RAH beszámoló

Ádám szerint a tavalyi 685 km-es "nagy" Race Across Hungary (RAH) után az idei, mindössze 272 km-es verzió akár RAH-sprint-nek is nevezhető!
Ha valakiben felmerülne a kérdés, hogy miként lehet ugyanaz a verseny ennyire különböző távú, hát egyszerű: tavaly nyugat-kelet irányban szeltük át Magyarországot, míg idén észak-déli irányt választottuk, többek közt azért is, hogy többen vállalkozzanak a táv legyűrésére. Többen is lettünk, hiszen kilenc fő sorakozott fel október 10-én éjszaka 0 óra 59 perckor Balassagyarmaton a rajthelyen. (Az indulás időpontjából egyébként tisztán látszik, hogy most nem én voltam a főszervező, ugyanis én ekkor vagy még később szoktam lefeküdni aludni...)
Elindultunk hát, és bár a szervező, Gábor úgy képzelte, hogy mindannyian nagyjából együtt fogunk maradni a táv folyamán, tulajdonképpen párszáz méter után szétszakadtunk. Én például még ügyetlenkedtem kicsit a gps-em bekapcsolásával, így mire utolértem a többieket, Pupu és Ádám már el is húzott tőlük. Az első emelkedőket követően elindultam ugyan, hogy utánuk eredek, de pár km után letettem arról, hogy együtt haladhatok tavalyi RAH-os társaimmal. Kicsit szomorú lettem ugyan ettől, dehát aki lassan eszmél, hogy a "Race" tulajdonképpen versenyt jelent, az bizony lemarad!
Innentől egyedül tekertem a sötét éjszakában, úgyhogy csak annyi információm volt a többiekről, amennyit telefonon sikerült megtudnom. Mivel Pestre beérve már igencsak álmos lettem, így a mobilomat próbáltam igénybe venni, hogy egy kis beszélgetéssel ébren tudjak maradni. Nem volt egyszerű, a hajnali 4 és 7 közötti 3 óra jelentette a legkeményebb megpróbáltatást. Távban ugyan ez nem volt még sok, de ekkorra már a hőmérő higanyszála minuszba csapott, ami abból is látszott, hogy az út menti árkokban már a fűre fagyott a dér, de érzetben az álmosság csak tovább rontott a helyzeten. Fázós lévén, felvettem már valamennyi magammal hozott ruhát (felül például két téli szélálló meleg felső és még egy thermo-s hosszúujjú ambringás felső és egy ujjatlan trikó is volt rajtam), de még így is fáztam kicsit! Hiába a kamásli, a bankrabló maszk, a 3 nadrág, a 4 felső, a legmelegebb téli kesztyű, ha az ember fázós és álmos, akkor bizony szenvedés jut osztályrészül.
Nem is csodálkoztam tehát azon, amikor megtudtam, hogy Pesten hárman is feladták a versenyt, engem is csak a makacsságom tartott vissza, miközben bizonygattam magamnak, hogy meg tudom csinálni. Közben mindenesetre megfogadtam, hogy többet ilyen korán nem fogok indulni, mert nem passzol a bioritmusommal. Mindent kipróbáltam: megálltam, öltöztem, átöltöztem, ettem, ittam, telefonáltam, hangosan beszéltem, csak hogy ne aludjak el és ne fagyjak meg. Inni például nem sok kedvet éreztem, ugyanis olyan hideggé hűlt le a kulacsba rakott ital, hogy pár korty után lefagyasztott belülről. Rendesen le is lassultam, így mikor 117 km-nél jártam, a Puputól telefonon megtudtam, hogy már 30 km-rel előttem járnak!
A lemaradásom tehát óriásira duzzadt az élen haladó Pupuhoz és Ádámhoz képest, ami csak tovább nőtt napfelkeltéig, illetve amíg ki nem sütött a nap.Szerencsére ez is bekövetkezett és a nap sugaraival ismét visszatért belém az élet. A hőfok emelkedésével együtt a sebességem is egyre növekedett, az utolsó 4 órában már jellemzően 30-35 km/h közötti sebességgel sikerült robognom, végül 13:25-kor haladtam át a képzeletbeli célvonalon harmadikként 25,9 km/h-ra feljavított átlagsebességgel.
Gratuláltam Pupuéknak majd miközben vártunk a többiekre, megosztottuk egymással úti élményeinket. Pupu például a következőképpen élte át a történteket, íme az írása:
Úri dolgom volt, feleségemmel autóztunk Balassagyarmatra, nem kellett hat órát vonatoznom, mint Novák Ádámnak… Negyedórával a rajt előtt érkeztünk, alig volt időm összekapni magam. Aztán egy csoportkép a mezőnyről, és mehetünk. Csillagos ég alatt csípős hideg volt, egy szál vékony passzentos nadrágomban nagyon bizsergette a combom, belehúztam hát rendesen, hogy felmelegedjek. Amúgy sem akartam taktikázni: ezt végig kell nyomni keményen, és kész!
Alig pár kilométer után befogott és megelőzött Ádám, de nem nagyon gyorsan húzott el, még a Rétság utáni dombon is láttam a piros villogóját. Erősen hajtottam az emelkedőkön, a lejtőkön is eresztettem (60,2 km/óra v olt a csúcs), ami sötétben eléggé izgalmas, noha nagyon jó a világításom. A Börzsönyben egy kuvikkal felelgettünk egymásnak. Három óra alatt értem Vácra, négy alatt a Lánchídhoz. Taksony végénél épp elemet cseréltem a fényszóróban, amikor meglepetésemre elment mellettem Ádám: mivel nagyon fázott, melegedett és teázott egy benzinkútnál, húsz percet veszített. Kisvártatva utolértem, mert épp – persze menet közben, mint én is mindig – evett, és innen már együtt haladtunk tovább. Utazósebességünk 28-30 km/óra között járt; nem segítettük egymást szélárnyékkal, egymás mellett mentünk. Lassan megvirradt, és Murla hívott telefonon, hogy egy kis beszélgetés átsegítse álmosságán. Meggyötörte a fázás, 30 km volt a lemaradása.
Mi repesztettünk tovább, de Kalocsa előtt Ádám gumidefektet kapott. Kicsit visszavettem a tempóból, hogy utolérhessen, de hiába: mint utóbb kiderült, nagyon nehezen jött le a külső gumi a kerékről, hosszú kínlódást okozott. Egyedül hajtottam tovább, már szép napsütésben, Sükösd hosszú lejtőjén elrágcsálva második vajas kenyeremet. Még néhány Cerbona, egy kulacsnyi víz és három Red Bull fogyott az úton. Jól ment a hajtás, Baja után, a végső szakaszon már végig 30 fölötti tempóval – 11 óra 13-kor, tehát 10 óra 13 perc elteltével elsőként értem be a Teaházhoz Hercegszántón. A 268 kilométeren 9 óra 46 perc volt a menetidő, az átlagsebesség 27,4, nagyon elégedett vagyok vele. Milyen más volt most minden, mint tavaly, amikor sokat kínlódtam a talpzsibbadással, és Balázs Peti szinte a hátán vitt be a célba! Kár, hogy ő most nem jött – nem szereti a hideget.
Alig kaptam kézbe barna sörömet, már Ádám hívott, hogy merre kell menni a faluban, és 11 perccel utánam be is futott, frissen és vidáman. Murla két órával később érkezett meg – nem mi győztük le őt, hanem az éjszaka és a hideg. Három résztvevőre már nem számíthattunk, ők feladták. Az ötletadó és szervező Róbert Gábor harmadmagával messze Baja előtt járt még, őket az vetette vissza, hogy egyesek lámpa nélkül (!) vágtak neki egy éjszakai kerékpárversenynek, és mindenféle segítségre, támogatásra szorultak. Nem is érti az ember…
Nagyszerű túra volt, számomra végig élvezetes és pozitív élmény, köszönöm az ötletadó és tervező Gábornak, valamennyi résztvevőnek és segítőnknek!
A versenyt végül hatan teljesítettük, sorrendben a következők:
Karlovitz "Pupu" Kristóf, a rangidős,
Novák Ádám, a tavalyi győztes,
Murlasits Attila, szerény személyem,
Róbert Gábor, a főszervező,
Kasza Róbert, a házirekus,
Boros János, a hagyományos bringás.
Gratulálok minden résztvevőnek!

2010. október 5., kedd

Sofőr RAH2010-re

Nagyon köszönjük S. István rekus barátunknak, hogy elvállalta a sofőr szerepét és így segíti a RAH budapesti résztvevőinek a hazajutását!
Így most már örömmel jelezhetem mindenkinek, hogy elhárult az utolsó nehézség is előlünk, úgyhogy hajrá fiúk!
Egyébként van még hely az autókban, lehet még jelentkezni. Gyertek minél többen!

2010. október 1., péntek

RAH 2010 időpont változás és új információk

Az idei Race Across Hungary főszervezőjétől kaptam az alábbi fontos levelet közlésre:

RAH 2010 – Új információk!

Alighogy a „RAH 2010” felhívás kikerült a blogra, Pupu azzal hívott, hogy október 9-re, az eredetileg tervezett túranapra mozdíthatatlan és visszautasíthatatlan programot szervezett neki az élet, így sajnálatos módon le kell, hogy mondja részvételét, hacsak más időpontot nem találunk. Miután komolyabb szervezésbe akkor még nem bonyolódtunk és a túra iránt érdeklődők közül senki sem jelezte, hogy a rákövetkező nap már nem érne rá, így rövid tanakodás után úgy döntöttünk, hogy a meghirdetett időpontot szombatról vasárnapra módosítjuk.

Figyelem! A RAH 2010 új dátuma: 2010. október 10. vasárnap!

Részletek az indulással és az érkezéssel kapcsolatban:

Eljutási lehetőségek Balassagyarmatra
Rekuval - szombaton 13 órakor az AM Bringa elől indulok a Challenge Mistral-ommal a Cserháton keresztül Balassagyarmatra. Nagyjából 90 Km a táv, és délután hatra tervezem a megérkezést. Ha valaki kedvet érez egy szép bemelegítő túrára, úgy nagy örömmel veszem, ha velem tart.
Egyénileg - és leginkább gépkocsival, mert közvetlen vonat nincs. Aki gépkocsival menne és esetleg lenne szabad szállítási kapacitása, úgy kérném jelezze, mert lehet, hogy valaki örülne a lehetőségnek.

Szállás lehetőség Balassagyarmaton
Többen is jelezték szállás igényüket, így egy rövid internetes keresést követően felvettem a kapcsolatot a balassagyarmati Sztár Motel vezetőjével, aki igen nagy örömmel vett tudomást vállalkozásunkról. A motel 5.000 Ft-ért ad egy kétágyas szobát, lehet vacsorázni az éttermében, zárt helyet tudnak biztosítani a bringáknak, rá tudnak nézni a parkolóban otthagyott autókra és meleg teával fognak minket kínálni bikinis lányok palóc asszonyok a hajnali készülődéskor. Ennél több nem is kell. Ha valaki szeretne élni a lehetőséggel, hívhat engem, szívesen segítek a foglalásban, de intézheti maga is. A szállás elérhetősége: http://www.sztarmotel.hu/index.html.

Indulási hely és időpont – Balassagyarmat, Sztár Motel, vasárnap, 00:59!
Miután a Sztár Motel az eredetileg meghirdetett Madách szobortól nincs messze, ráadásul pont azon az útvonalon van, amin haladunk, így kézenfekvő, hogy innen induljunk.

Érkezési hely Hercegszántón – „Teaház”, Dózsa György utca 8.
(N 45.950016° E 18.931804°), http://www.teahazszanto.com/
Ahogy majd a Teaház honlapján látjátok, a hely ideális a túra befejezésére, mert a kerthelységbe be tudjuk vinni a bringákat, elég hely van a lepakolásra, lehetőség van mosakodásra és átöltözésre, az értünk érkezők kellemes helyen várakozhatnak, és nem utolsó sorban le tudunk ülni egy közös vacsorához. Éttermük alkalmi jelleggel működik, így megbeszéltem a vezetővel, hogy vegyes tálat készítenek részünkre, amin lesz minden földi jó, így mindenki megtalálja az ízlésének valót. Ha a pontos létszám kialakul, úgy a mennyiséget még pontosítom.

Visszajutás Budapestre
Sajnos tömegközlekedéssel igen bajos, így a legpraktikusabb, ha a lehető legjobban megszervezzük saját magunk. Ehhez viszont az kell, hogy lássuk a létszámot és a lehetőségeket. Attila felajánlotta az AM Bringa Renault Master-ét a kerékpárok és két fő visszaszállítására, amire biztosan szükségünk lesz. Jelenleg a legfontosabb feladat, hogy találjunk egy olyan ismerőst vagy családtagot, aki levinné a teherautót Hercegszántóra. Ha lenne valakinek ötlete, úgy feltétlenül hívja Attilát vagy engem!

Milyen időre számíthatunk?
Az időkép (www.idokep.hu) jelenlegi előrejelzése alapján gyengén felhős, szeles idő várható vasárnapra, hajnali 6 és napközbeni 14 fokkal. Az előrejelzés persze folyamatosan változik, lehet még bármi, de reménykedjünk, hogy derűs, szép, őszi időnk lesz. Ha viszont az időjárás rosszra fordul, úgy a túrát elhalasztjuk, de a lefújás előtt még mindenképpen egyeztetünk.

Jelen állás szerint hatan biztosan rajthoz állunk, de Attila szerint nem kizárt, hogy ennél többen. Várjuk a további jelentkezéseket!

Üdvözlettel:
Róbert Gábor
+36 30 636 4672
Annyi megjegyzésem lenne a hazautazással kapcsolatosan, hogy többeknek is gondja van ezzel, ezért bizonytalanok a részvételben. Ha közösen nem tudjuk megoldani a kérdést, akkor külön-külön mindenkinek jóval többe fog kerülni, mintha elosztjuk a költségeket. Nagyon fontos lenne találni valakit, aki eljön a Renault Masterrel Hercegszántóra.
A nejem ugyan lejön egy személyautóval értem, melybe, csak ha a Master is lejön, akkor 4 fő még belefér rajtunk kívül, akiket vissza tudunk hozni Pestre. Ha tehát a Master is lejön, akkor összesen 7 bringásnak és akár 10-14 kerékpárnak sikerül megoldani a visszajutását Budapestre, míg ha nem találunk sofőrt a teherszállító autóra, akkor mindenkinek magának kell megoldani a hazajutást bringástul. Ennél sokkal egyszerűbb és olcsóbb lenne, ha valakinek a rokona, aki úgyis lejönne Hercegszántóra, nem a saját autójával tenné ezt, hanem a Masterrel.
Kérnénk tehát egy kis segítséget, szerdáig várjuk az ötleteket a sofőrre vonatkozóan!