Mi minden fért bele az Egyenlítő háromnegyedébe? Bejártam Magyarország legnagyobb részét, számomra addig jórészt ismeretlen tájait is, például a Tisza-mentét, Tokajtól szegedig. Nagy túrákat tettem: a Dráva-kerékpárúton a folyó forrásától (Innichen, Olaszország) Letenyéig, a Duna-kerékpárúton a forrástól (Donaueschingen) Budapestig, Sienától Rábafüzesig, Prágától Budapestig (616 km) másfél nap alatt, pihenés nélkül, Mainztól Rajkáig négy nap alatt, és teljesítettem a Race Across Hungary futamot Szentgotthárdtól Tiszabecsig (680 km, 32 óra). A tévhitet, miszerint csak síkon jönnek ki a reku előnyei, több hágó és csúcs megmászásával igyekeztem és igyekszem továbbra is eloszlatni.
Ezeknél a számszerűsíthető eredményeknél is sokkal fontosabb azonban, hogy friss lendületet kapott már-már lecsengő bringás pályafutásom, rengeteg pozitív élményben volt részem, új barátokra tettem szert, és egy rokonszenves körhöz tartozom. Köszönet mindenkinek, akinek része van ebben: Feleségemnek, Murláéknak, a boltból a fiúknak, Novák Ádáméknak, és valamennyi túratársamnak. 
Nem lenne teljes ez a néhány sor, ha nem szólnék külön a Challenge Hurricane SL-ről. 23,5 ezer kilométert futott, és mind szemre, mind műszakilag újszerű állapotban van. Persze egy ilyen finom sportgép esetében kellett ehhez némi karbantartás: a harmadik garnitúra gumi és lánc, a második első féktárcsa, a második hátsó karbon lengővilla és a harmadik első légrugó-elem szolgál rajta – a fékbetéteket nem számolom. A pakktáskát kissé kiszívta a nap, de a fényezés karcmentesen csillog az eredeti rubin-metál színben. Összenőttünk – sok szép út vár még ránk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése