Ahogy előzetesen már feltételeztem, valóban nagy eseménynek voltak szem- és fültanúi azok, akik eljöttek tegnap a júliusi Ambringa-túránkra, hiszen Pupu itt lépte át a 30.000. rekus km-ét. Mivel már csak 3,5 km volt neki hátra a nevezetes fordulóig, az indulás előtt már megelőlegeztük neki az ünneplést, és egy arannyal dúsított pezsgővel koccintottunk a tiszteletére.
Ezúton is gratulálunk Pupunak és további hasonló élményeket kívánunk, mint amelyeket eddig megélt rekui révén!
Egyébként mindenki megérdemli az elismerést, aki szombaton eljött, hiszen hatalmas kánikulában és tűző napsütésben indultunk. 
Dunakeszin már meg is állt a 12 fős csapatunk egy kis frissítőre az autós révnél. Szerencsére Göd magasságában már kicsit elviselhetőbbre fordult az idő, mely a hűvös Duna közelségének, a több zöldterületnek, valamint némi felhősödésnek volt köszönhető.
Vácon ismét pótoltuk az elvesztett folyadékot és energiát, majd miután megbeszéltük, hogy Pupunak, mint autós újságírónak milyen szörnyűségeket kell szinte nap mint nap elviselni az olvasók igényeinek kielégítése céljából :), elindultunk visszafelé.
Ez a szakasz már kifejezetten kellemes bringázást tett lehetővé, hiszen mire kijutottunk az árnyas részről, már elég laposan sütött a nap, ráadásul felhők is sűrűbben takarták el a szemünk elől. A Megyeri hídon áttekerve még átküzdöttük magunkat a közeli bányatavakról jövő emberek tömegén, majd megkerültük az Omszki-tavat is, így közel 60 km megtétele után visszaérkeztünk a boltba úgy, hogy közben senki sem égett le, nem kapott hőgutát, sőt láthatóan még élveztük is a túrát és egymás társaságát.Köszönöm mindenkinek, aki eljött!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése