Pár hete végeztünk egy érdekes kísérletet a gördülési ellenállásra vonatkozóan.
Azt próbáltuk kideríteni, hogy milyen mértékű az eltérés a különféle külsők között, ha csak ezen szempontból vizsgáljuk őket. Érdemes figyelembe venni, hogy az elvégzett kísérlet eredménye nem jelent minőségi rangsort is egyben, hiszen a külsők minőségét nem csak a gördülési képességük, hanem más egyéb tényezők (tapadás, súly, kopásállóság, stb) is befolyásolják.
Visszatérve a méréshez, nagyon érdekes eredménnyel járt. Egyrészt kiderült, hogy elég jelentős különbségek vannak, de ugyanakkor az is, hogy a teljesen korrekt méréshez pár dolgon legközelebb változtatni kell, ugyanis még egy minimális szellő is jelentősen tudja befolyásolni az eredményt. Emiatt egyébként menet közben módosítottunk is a mérési módon.
Kezdetben ugyanis a mérésre használt rekumbenssel (egy Lightning Phantommal) szólóban gurultunk le (tekerés nélkül) a gát tetejéről, hogy az utána lévő vízszintes szakaszon mérni tudjuk a megtett távolságot. Egy külsővel mindig legalább 3 mérést végeztünk. Mivel azonban a gyenge oldalszél mellett viszonylag jelentős különbségek voltak az ugyanazon külsővel mért különböző gurulások között, így a továbbiakban már egy Rans V-rex-et is befogtunk, mint kontrolgépet.
Mivel a V-rex-en nem cseréltük a külsőket, ezért avval mindig ugyanaddig kellett volna gurulni. Megfigyelhető volt, hogy ha a V-rex hamarabb megállt, akkor a Phantommal is rövidebb távot tudtunk csak megtenni. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy a különbséget a változó légmozgás okozta. (Egyébként a sebességünk sohase lépte túl a 19 km/h-t, és a szél is egészen minimális volt végig, sőt jellemzően nagyjából oldalról fújt.) Mivel pedig a két reku ugyanakkor indult, így ugyanazon külső hatások érték őket. Emiatt a korrektebb eredményekhez a Phantom gurulásait a V-rex eltéréseivel korrigáltuk, azaz ha legjobb eredményéhez képest 5 méterrel rövidebbet ment a V-rex, akkor 5 métert hozzáadtunk a Phantom eredményéhez, ha pedig csak 2-vel, akkor 2 m-rel növeltük a Phantommal ugyanakkor megtett távot. Az így kapott végeredmény, bár nem tekinthető hitelesnek, de azért elég jól prezentálja a különbségeket.
A teljes anyagot a gördülési ellenállás elméletének rövid ismertetésével együtt a honlapunk prémium szekciójából lehet ide kattintva letölteni. Minden észrevételt örömmel látunk.
Azt próbáltuk kideríteni, hogy milyen mértékű az eltérés a különféle külsők között, ha csak ezen szempontból vizsgáljuk őket. Érdemes figyelembe venni, hogy az elvégzett kísérlet eredménye nem jelent minőségi rangsort is egyben, hiszen a külsők minőségét nem csak a gördülési képességük, hanem más egyéb tényezők (tapadás, súly, kopásállóság, stb) is befolyásolják.
Visszatérve a méréshez, nagyon érdekes eredménnyel járt. Egyrészt kiderült, hogy elég jelentős különbségek vannak, de ugyanakkor az is, hogy a teljesen korrekt méréshez pár dolgon legközelebb változtatni kell, ugyanis még egy minimális szellő is jelentősen tudja befolyásolni az eredményt. Emiatt egyébként menet közben módosítottunk is a mérési módon.
Kezdetben ugyanis a mérésre használt rekumbenssel (egy Lightning Phantommal) szólóban gurultunk le (tekerés nélkül) a gát tetejéről, hogy az utána lévő vízszintes szakaszon mérni tudjuk a megtett távolságot. Egy külsővel mindig legalább 3 mérést végeztünk. Mivel azonban a gyenge oldalszél mellett viszonylag jelentős különbségek voltak az ugyanazon külsővel mért különböző gurulások között, így a továbbiakban már egy Rans V-rex-et is befogtunk, mint kontrolgépet.
Mivel a V-rex-en nem cseréltük a külsőket, ezért avval mindig ugyanaddig kellett volna gurulni. Megfigyelhető volt, hogy ha a V-rex hamarabb megállt, akkor a Phantommal is rövidebb távot tudtunk csak megtenni. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy a különbséget a változó légmozgás okozta. (Egyébként a sebességünk sohase lépte túl a 19 km/h-t, és a szél is egészen minimális volt végig, sőt jellemzően nagyjából oldalról fújt.) Mivel pedig a két reku ugyanakkor indult, így ugyanazon külső hatások érték őket. Emiatt a korrektebb eredményekhez a Phantom gurulásait a V-rex eltéréseivel korrigáltuk, azaz ha legjobb eredményéhez képest 5 méterrel rövidebbet ment a V-rex, akkor 5 métert hozzáadtunk a Phantom eredményéhez, ha pedig csak 2-vel, akkor 2 m-rel növeltük a Phantommal ugyanakkor megtett távot. Az így kapott végeredmény, bár nem tekinthető hitelesnek, de azért elég jól prezentálja a különbségeket.
A teljes anyagot a gördülési ellenállás elméletének rövid ismertetésével együtt a honlapunk prémium szekciójából lehet ide kattintva letölteni. Minden észrevételt örömmel látunk.
4 megjegyzés:
Olvastam a beszámolót..nem lehetne ezt bekuldeni valamelyik bringás magazinba? szerintem megállná a helyét. Lehet, hogy elindítana egy vitát is, amivel még jobban gyarapodnának ismereteink.
Mindenképpen említést érdemel, hogy a vizsgált gumik közül a Primo és a Kenda nem rendelkezik defekt védelemmel, az összes többi viszont igen!
Tehát megállapítható, hogy a defektvédelem jelentősen rontja a gördülési ellenállást. Ez logikus is, hiszen egy viszonylag merev, sűrű szövésű kevlárövet (ez a defektvédelmi réteg) is hajlítgatni kell gurulás közben.
Bendének:
Ezt a tesztet még nem érdemes szerintem beküldeni, mert arra jutottunk a végén, hogy meg kellene megismételni úgy, hogy még jobban kizárjuk az egyéb zavaró hatásokat:
1, Jó lenne valami zárt tér, vagy legalábbis teljes szélcsend.
2, Indítóállást kellene használni, mondjuk egy rámpáról, vagy platóról indulva, hogy pillanatok alatt felgyorsuljunk 8-10 km/h-ra, utána pedig tökéletesen sík szakaszon lassulnánk.
3, Jobb lenne trike-kal mérni, mert akkor az egyensúlyozás miatti kacsázás (főleg a megállás előtti utolsó métereken) nem játszana szerepet.
Így kevésbé lenne támadható az eredmény.
A kontroll járművezés jó ötlet, de csak ha arányosítasz, mert ha más más a tömeg, akkor mozgási energia és az ellenállás is más lesz.
Megjegyzés küldése