Python

Egy érdekes központi kormányzású rekumbenst készít az egyik rekus társunk. Alapelvét tekintve a Pythonok (de nem a kígyók) családjába tartozik a gép, ráadásul ezen belül is az első össztelós lenne. Úttörő tevékenység sose könnyű, egy ilyen furcsa szerkezetnél meg különösen. Ha a fekvősök különcök, furcsák, akkor a pythonosok nem is tudom, hogy minek nevezhetőek...
Mivel folyamatosan informált a fejlesztése előrehaladásáról most már kellően izgatottá tett ahhoz, hogy nagyon várjam a napot, amikor ki is próbálhatom a produktumát.

Addig is készített egy ismertetőt a központi kormányzású rekukról, azon belül is főképp a Pythonokról, hogy érthető lehessen, miért is olyan különlegesek ezek a szerkezetek, miben mások. Az alábbiakban ezt az anyagot olvashatjátok:

"Mint klasszikusokon (P.Howard) nevelkedett kultúrlény megtanultam, milyen fontos egy jó kezdés! Nos, aki már kapcsolatba került a fekvőbringákkal, annak sokat sejtet a következő felsorolás:

-elsőkerék-hajtás (jó kapaszkodó képesség, rövid lánc, kisebb önsúly)
-alacsony építés (kisebb légellenállás, nagyobb sebesség)
-kis forduló kör (városi használhatóság)
- akár 28” kerekek (gyors, komfortos)

A hozzáértők már ingatják a fejüket. 28” kerekek és alacsony építés? Első kerék-hajtás és kis forduló kör? Na, neee! Talán akkor lenne hiteles a felsorolásom, ha azzal folytatnám: „Ön ezek közül kettőt választhat!”

Tehát mi is ez? Ő a rekumbensek egy kis csoportjának, a központi kormányzású fekvőknek egyik tagja, a neve PYTHON.
Mi is az a központi kormányzás? Röviden az elmélet lényege: „a te tested, a te kormányod”. Nincs tehát szükség a hagyományos értelemben vett kormányra, hiszen ezeken a gépeken elengedett kézzel lehet közlekedni. A kormányzás nem kézzel, hanem lábbal valósítható meg olymódon, hogy nem csak az első kerék, hanem a kerékpár első traktusa kerül elfordításra. A hagyományos értelemben vett kormánycsapágy tehát nem elöl helyezkedik el, hanem a kerékpár közepe tájékán. Ezek a rekumbensek majdnem mindig elsőkerék meghajtásúak, ráadásul rövid és egyenes láncvonallal építhetőek, sokszor egyszerűen összecsukhatóak.
Mint tudjuk nincs új a nap alatt, ezért óvatosan kell fogalmaznom azzal kapcsolatban, ki volt az első. Éppen ezért csak a 80-as évektől említeném a példákat.
Johan Vrielink nevéhez fűződik a flevobike, amely 1980-ban készült el. (http://flevofanclub.ligfiets.net/index.php?doc=ch4-02)
Jürgen Mages 2001 szeptemberében tovább gondolva az ötletet, megépítette az airbike-ot.
Majd 2003 februárjában megépítette az első Pythont, a P1-et. (azóta a P5-nél tart és 25’000 km.-t tekert a Pythonokkal.)(http://www.python-lowracer.de/)
A központi kormányzású rekumbensek három fő csoportjából egyedül a Python rendelkezik negatív trail-lal.

Mi is az a trail? A trail a kormány nyak meghosszabbításaként húzott egyenes és az első kerék középpontján át a talajra vetített merőleges közötti távolság. Ez a kerékpárok döntő többségénél pozitív. Azonban a Pythonoknál az első kerék mögé esik, tehát negatív.

Miért? Ha egy alacsony központi kormányzású fekvőkerékpárt akarunk építeni, akkor a pozitív trail eléréséhez nagyon ferde kormányszög lenne szükséges. Ez viszont két hátránnyal járna:

1, A kormányzott első kerék a saját önsúlyánál fogva erőteljesen bebillenne a kanyarban, visszafordításához erős visszahúzó megoldásra lenne szükség.

2, Nagyon megnövekedne a fordulókör.Ha viszont megengedjük a negatív trail-t, akkor nagyobb szög mellett megoldhatók a fenti problémák. Ferdén előre lejtő tengely esetén ugyanis az első kerék elfordítása esetén a csuklópont és evvel a felette fekvő bringás is felfelé mozdul el. A gravitáció miatt tehát tulajdonképpen a bringás saját testsúlya téríti vissza a nyugalmi helyzetbe, azaz egyenesfutásba a kerékpárt. Ehhez természetesen a csuklópont nem lehet függőleges a talajra, akkor ugyanis a visszatérítés nem valósulna meg a fenti módon, az első kerék azonnal elfordulna tekeréskor, a kerékpár szinte irányíthatatlan lenne. A megfelelő ferdeség és utánfutás már sok tényezőtől függ, hiszen például a ferdítés mértékével arányosan a kerékelfordításhoz szükséges erő is megnő, illetve a kerék is egy bizonyos határon túl már a túlbillenésre képes. Ideálisnak nagyjából 63 fok körüli szöget tartanak.

Természetesen ez önmagában túl egyszerű. Ahhoz, hogy egy Python jól működjön, az adott bringás és kerékpár tömegéhez és tömegeloszlásához, illetve súlypontjához kell hangolni a kormányszöget, az utánfutás (illetve jelen esetben az előfutás) értékét, gyakorlatilag tehát az egész eléggé személyre szabott. Vélhetőleg ez az oka annak, hogy egyetlen gyártó sem készít sorozatban ilyen rendszerű, elvű gépeket.
Ennek ellenére a világon kb. 40 egyedi gép létezik 16”-tól, 28”–ig pl.:
Japánban
Németországban
és Magyarországon
A Python első kereke nem fordul, hanem dől. Ez az oka annak, hogy a rekumbensek nagy részével szemben, meglepően kis helyen megfordul. A súlypont és az építés alacsony, irányítani lábbal és csípővel kell. Az épített gépek többségénél éppen ezért a kezelőszervek a kormány-nyak mögé kerülnek.( http://www.omanetti.fi/ninajukk/python.mpg)Ha valaki kedvet kapott egy pythonhoz az legyen türelmes, számítson hosszú kísérletezésre és arra, hogy mire elkészül annyi pénzt fog költeni, hogy akár vehetett volna egy gyári gépet is. De az nem PYTHON!

LPL "