Mondták, hogy nagy ez a kiállítás, kevés rá az a két nap, amit rászántam, nagyjából igazuk is lett, meg nem is.
Tényleg hatalmas, rengeteg kiállítóval, még több termékkel, látnivalóval, valóban lehetetlen feldolgozni két nap alatt. Viszont én célirányosabb voltam, nem akartam mindent meglátni, megismerni, így nekem elég volt. Mondhatni elsőre ennyi elég is volt. Végigmentem az összes pavilonon, szemrevételeztem minden standot, de csak akkor álltam meg, ha valami rögtön megragadta a figyelmemet. Még így is csak éppen elég volt a két nap. Ha megpróbáltam volna mindent befogadni, megérteni, akkor még a többszörös időráfordítás is kevés lett volna. Ne várja hát senki most, hogy teljeskörű és részletes beszámolót írok, még csak azt sem, hogy a legfontosabb újdonságokról említést teszek.
Amik leginkább érdekeltek, azok a rekus gyártók és újdonságaik, illetve azok a különleges termékek, melyeket eddig csak interneten és szakújságokban láttam. Nem mentem el természetesen behunyt szemmel egyik stand előtt sem, így sok gyönyörű gépen akadt meg a szemem, illeve időztem percekig. Szinte minden kerékpártípusból találtam fantasztikusat, de a legtöbbször az országúti és az időfutam versenygépeken és az utcai fixiken akadt meg a szemem, ha éppen nem rekut vizslattam. És még csak nem is mindig a karbonos csodákon, pedig azokból számtalan remekműbe lehetett botlani. Volt például egy fixi, mely letisztult vonalaival, mesteri kidolgozásával egy pillanat alatt megértette velem, miért vannak oda sokan ezekért a gépekért. Olyan szép volt, hogy még lefotózni is elfelejtettem...
Na de térjünk azért vissza a számomra legérdekesebbhez, a fekvőkhöz. Ebből a szempontból nézve az Eurobike lényegesen szegényesebb, mint a kedvenc kiállításom, a SPEZI. Ennek oka, hogy itt leginkább a német rekugyártóknak illetve forgalmazóknak volt standjuk, a többi náció legfeljebb csak látogatóba jött nézelődni. (Találkoztam például rögtön a nap elején az azubosokkal.) Na persze ettől még így is több mint egy tucat fekvős cégnek a termékeibe botlottam , a teljesség igénye nélkül például a Hase, HP-Velotechnik, KMX, Toxy, Pirol, Steintrikes, Sun, ICE, Flevobike, Bacchetta, Pacific Cycles, Velokraft.
A legszembetűnőbb talán az volt, hogy ezen a téren a fő újdonságokat a telós kivitelek, a szétszedhető, illetve összehajtható modellek jelentették. Bemutattak például 3 össztelós trike-ot, mely azért is feltünő, mert pár éve még egy-két kivételtől eltekintve (pl: Tripendo) legfeljebb hátsó lengéscsillapítású háromkerekűek léteztek a piacon. A tavaly a Steintrikes kínálatában megjelent Mad Max Evo 1 után (mely most kis továbbfejlesztésen-finomításon esett át), most megtekinthettük a Pirol össztelósát (kissé technokratára, ormótlanná sikeredett szerintem), sőt a HP-Velotechnik is kijött Scorpion Trike-jának fs, azaz össztelós változatával, mely ráadásul tudtommal az első összecsukható ebben a kategóriában. Kaptak is érte egy Eurobike díjat, de meg is érdemelték, azt gondolom. Ők nem a szokásos megoldást választották koncepcióként, hanem az autógyártásban ismert és bizonyított McPherson rendszerű konstrukciót adaptálták nagyon sikeresen. Az elöl 6-6 cm-es, hátul 8 cm-es csillapítás gyönyörűen kisimítja az út egyenetlenségeit, míg a stabilizátorrúd a gyors kanyarokban is besegít a felborulás elkerülésébe. Különösen pozitív volt számomra a mindössze 17 kg-os össztömeg, mely miatt dinamikus tudott maradni a gép, nem kell súlyfelesleget magával cipelnie a kényelemre vágyó rekusnak. Ez azért is nagy dolog, mert az össztelós trike-ok 20 kg felett kezdődnek egyébként. Természetesen ki is próbáltam rögtön, és nagyon tetszett. Az ára ugyan nem lesz alacsony, ennek ellenére fogunk belőle tartani, hiszen a hazai utak minőségét figyelembevéve lehet rá érdeklődés, legalábbis most így gondolom. Mivel a gyártás a jövő év elejével indul, így tavaszra már nekünk is lehet belőle egy példányunk.
Kényelemre visszatérve, senki ne mondja nekem, hogy a hagyományos bringák nyerge tökéletes. Ha így lenne, nem láttam volna legalább 20 különféle gyártótól szokatlan, új, kényelemnövelő megoldást. Volt ezek között felfújható légpárnás, szélességállítós, prosztatakímélő szíjfelsőrészes, de a legtöbbször a nyereg előrenyúló részének kisebb-nagyobb mértékű elhagyásával próbáltak a tervezők megoldást találni a fenékproblémára. Egyes nyergek már inkább egy lóca rúdjára hasonlítottak, melyre az ember ráteszi a hátsóját, nem pedig egy nyereg, amit a lábaközé vesz. Mit kell ennyit szenvedni, üljön a többség rekura és nem csak a feneke, de a dereka, nyaka, csuklója sem fog fájni többet a kerekezések után!
A térdfájdalom egy másik potenciális probléma néha a bringások táborában. Erre kínál jó megoldást a Rotor cég, melynek ovális lánctányérú , illetve független, indirekt hajtókaros megoldású termékei csökkentik a pedál holtpontja által felmerülő gondokat. (Másnap ugyanerre a problémára találtam egy másik, állítólag jobb megoldást is, de kipróbálni egyiket sem tudtam.)
Érdekesnek találtam pár újdonságot:
A Pinhead és a Pitlock termékek a kerékpár biztonságát szolgálják azáltal, hogy csak speciális szerszámmal teszik oldhatóvá kerekek, a kormány és az ülés rögzítését. A rendszerek előnye a már ismert megoldásokkal szemben, hogy az oldókulcs variációs lehetősége magas, a kulcs nem másolható, illetéktelenek számára beszerezhetetlen.
ABS kerékpáros fékpofákat és teleszkópokat mutatott be egy távolkeleti gyártó. Karbantartást nem igényelnek, hosszú élettartamúak. A megoldást szabadalommal védték le. Jelenleg a végső tesztelés folyik, de várhatóan a jövő év elején már rendelhetőek lesznek termékeik. Az autókban mára a blokkolásgátló szinte már kötelező tartozék, de hogy a kerékpároknál mennyire válik be, azt nem lehet tudni. Montiknál, homokos, laza talajon nem valószínű, hogy lenne értelme, de betonra, csúszósabb utakra talán inkább. Amint kapunk belőle, kipróbáljuk.
Sikerült találni pár olyan gyártót, akiknek van jónak tűnő telós villájuk 20" első kerékhez. Sajnos ez a méret elég mostohán kezelt. Az árak széles sávban mozognak várhatóan, hát majd meglátjuk érdemes lesz-e valamelyiket kínálni.
Késő délután csörgött a telefonom és hívtak az AFS Cycle standjára. Ők a Sun rekumbenseinek gyártói, most pedig elhozták kiállítani az új termékeik prototipusait. Ez volt az egyik legfontosabb ok, amiért mindenképpen ki szerettem volna jönni az Eurobike-ra, hiszen nem nagyon lehet máshol Európában szemrevételezni gépeiket, ők pedig előre jelezték a megjelenésüket. Most végre itt volt hát az alkalom, gyorsan nekiestem mindegyiknek. Sajnos az első két gép után zuhogni kezdett kinn az eső, így kénytelen voltam a pavilonon belül tesztelni.
A legjobban a Tomahawk tetszett. Ez a gép tulajdonképpen az Easy Racers új, a tőlük megszokottnál magasabb hajtóművű LWB-jének egyszerűbb felszereltségű változata. Az ülés beállítási megoldása ugyan nem volt még tökéletes, így eltartott kb 5 percig, mire a méretemre tudtuk állítani, de aztán már kellemes volt a használatban. Kormánya közepesen széles, így kanyarban is elérhető mindkét kézzel, ugyanakkor már kellően segíti a kézbentarthatóságot, az egyensúlyozást. Hosszú tengelytávjához képest kis helyen meg tudtam vele fordulni. Ülése az előző gépeikéhez hasonlóan nagyon kényelmes, szerintem igazából csak a huzatot cserélték ki rajta komolyabbra.
Többféle trike-ot hoztak ki, három deltát és egy direkt kormányzású tadpole-t. Utóbbit ki sem próbáltam, mivel sem árban, sem minőségben nem tűnt a jó vételnek. A delták közül legjobban a kompozit üléses sportverzió tetszett, a felső kormányos deltájuk már kevésbé (amolyan öreguras típus, szebb köntösben), a középső telós modelljük pedig túlságosan súlyos, valamint a hajtási hatékonysága is nagyon kedvezőtlen. Vélhetően nem véletlenül raktak rá elektromos rásegítést...
A végére hagytam a legolcsóbb típusukat, az X-1-et, mely majd valamikor az EZ-1 utódja lehet. Geometriai méreteiben elődjével szinte teljesen megegyezik, hiszen ez már jól bevált. Az ülése azonban most már nem vízszintesen, hanem egy előre lejtő pályán mozog, így az alacsonyabbak lejjebb ülnek, mint a magasabbak, ráadásul a pedál és az ülés szöge állandó maradhat ezáltal. A design ízlés kérdése, szerintem jelentősen szebb, de mindenképpen modernebb. Hátránya viszont, hogy bonyolultabb konstrukció, miáltal nagyobb lett a tömege és az ára is. A kiállított darabra már korábban lecsaptam, mivel szerettem volna az új termékeiket rendelés előtt kipróbálni illetve letesztelni tulajdonságaikat valamint piacképességüket. Ez a darab tehát egy ideig még biztos nem lesz eladva, hogy megfelelő mennyiségű tapasztalatot gyűjthessünk róla. Eredetileg úgy volt, hogy csak vasárnap fogom tudni kézhez kapni, de végül már szombaton elvihettem. Ha a zuhogó eső nem akadályozott volna meg benne, este már mentem is volna vele bringázni egy jót. (Szerencsére másnap azért bepótoltam...)
Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése