Nem "Annyira Más", de kicsit azért mégis más...
Először is reggel még nem tudtam, hogy merre fogunk menni, nincs-e a kerékpárút még víz alatt. Ezért délelőtt tettem egy kört, felmentem Vácig a pesti oldalon, majd átkompoltam a szigetre, onnan pedig a Tahi-hídon át vissza a budai oldalon Kalászig. Mivel mindkét oldal járható volt, de a keleti volt jobb állapotban, így azt választottam, főleg, hogy ott hosszabb szakasz vezet forgalomtól elzárt, szép részen.
Így aztán délután is Vácig mentünk fel a pesti oldalon, viszont újdonságként kétféle túrát szerveztünk egybe:
A csapat kb fele a bolttól indult bringával, míg a többiek nagy része Dunakeszinél pattant csak fel bringájára, melyeket a Renault Masterünk szállított Dunakesziig, kihagyva a kevésbé élvezetes első 9 km-t, melynek nagy része a 2-es főúton halad. (Páran, például Python és Lompi máshonnan indultak, és útközben csatlakoztak hozzánk.)
Ennek a megoldásnak nagy előnye, hogy aki nem akar a forgalmas közúton tekerni, kihagyhatja azt, elég a bringautas, nyugodtabb, szebb részen becsatlakoznia, az élmény így is elérhető a számára.
Pupu családjából többen is eljöttek, többek közt a neje, Sárika is, aki egy ICE trike-on tekerte végig a kerékpárutas szakaszt.
Összesen egyébként 17-en jöttünk össze és még az időjárás is megkegyelmezett nekünk, így szerintem a túra kifejezetten jól sikerült. Bár aki esetleg fogyni szeretett volna, annak nem biztos, hogy sikerült, mivel Vácon elég rendesen bepótoltuk az elvesztett energiákat... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése