Cobra tapasztalatok

Múlt hónap elején adtam hírt róla, hogy megérkeztek a legújabb TW-Bents rekuk, melyeket már nagyon vártunk. Egyrészt ismét kaptunk a hónapokkal ezelőtt elfogyott Arrow trike-ból, másrészt végre rendkívül kedvező árú telós fekvők (az össztelós Elegance és e tesztben szereplő Cobra) is vannak kínálatunkban. Természetesen az első dolgom az volt, hogy magam is leteszteljem az új modelleket. Elsőnek a különlegesebb modellt, a Cobra-t fogtam vallatóra.

Hogy mitől különleges a Cobra?

Leginkább a fronthajtás és az összehajthatóság a két legfontosabb jellemző. A két dolog összefügg, hiszen azáltal, hogy az első kereket hajtjuk, az összecsukhatóság sokkal könnyebben megoldhatóvá vált. Persze senki ne gondoljon most egy Brompton jellegű, pár másodperc alatt egészen kicsire összehajtható bringára, de azért 1-2 perc alatt összepakolhatjuk akkorára, hogy könnyen beférjen akár egy Smart csomagtartójába. (A héten bepróbáltuk Pupu által éppen tesztelt új Jaguár XF-be is, és természetesen minden gond nélkül befért.) Nem jelenthet hát problémát egy Cobra tulajdonosnak, hogy elugorjon a napi kerekezésének helyszínéül kinézett célterületre; csak bedobja a Cobrát a csomagtartóba, és már mehet is. Sőt a gyártó arra is gondolt, hogy ne koszoljuk össze a csomagtartót: adnak a géphez egyrészt egy lánctányérra tépőzárazható szövethuzatot, illetve akinek ez még kevés lenne, egy rekuülésre akasztható kicsire összecsukható táskát, melybe berakható az egész gép. Így végképp nem kell félteni a többi csomagot vagy cipelés esetén a ruhánkat a Cobrától.

A gép egyébként kifejezetten tetszetős. Féloldalas hátsó villája, mely szintén a kisebbre történő összehajthatóság miatt lett ilyen, nagyon látványos. Szokatlan formájú, előredönthető és hosszában is állítható kormánya sportosságot sugall és ezt a használat csak megerősíti. Megfelelő tapasztalattal nem okoz ugyan gondot, de egy kezdőnek könnyen meggyűlhet vele a baja. Na persze ez nem csak a nagyon keskeny kormány miatt van, hanem az erősen fektetett üléspozíció is nehezíti a tapasztalatlanok dolgát. Kis sebességnél bizonytalanabb az érzet, viszont nagyobb tempónál megváltozik az érzet. Ekkor a Cobrában az ember eggyé válik a géppel, a kanyarban szinte megelevenedik az összhang. Ilyen keskeny és függőleges markolatú kormánynál kézzel nem lehet kontrollálni a fellépő erőket, ezért a saját testem egybeolvad az alattam fekvő gördülő szerkezettel. Megszűnnek a határok, ember és gép együtt dől és érzi át a kanyar minden kis ívét. Na ez például nagyon tetszett, sokkal közvetlenebb volt a kapcsolat az úttal!

Az viszont már kevésbé, ahogy a Dura Ace váltókarok elhelyezésre kerültek a kormányon. Nem tudom, hogy minek hegesztettek egy-egy külön vízszintes csőtagot a markolatcsövek felső végére, mert így a váltókarok gyakran meredeznek az ember arcának irányába, ami nem túl kellemes érzet. Igyekeztem is olyan sebességfokozatokat választani, ahol lehetőleg mindkét váltókar valamelyest felfelé áll, nem pedig a szemem felé, de ez nem mindig volt megoldható. Én egyszerűen levágnám ezt a plusz toldalékot a kormányról, és a függőleges markolatcső tetejére ültetném a váltókat. Ezáltal legalább könnyebb lenne a váltás is, nem kellene hozzá átfogni a markolatokról. Persze ez utólag is megoldható, de sokan nem szeretik fűrészelni az új bringájukat…

Ha már a negatívumoknál tartunk, említést érdemel még a villa nyakánál lévő láncgörgő is. Ez nekem (és később a Sala is ugyanezt jelezte) egy idő után nyomta a jobb combomat. Értem én, hogy a kazetta középvonalához igazították a pozícióját, de így kicsit jobbra célszerű helyezkedni az ülésben, hogy javítsunk a helyzeten. Meg kell azért jegyeznem, hogy később, második-harmadik alkalommal, már közel sem éreztem annyira zavarónak a görgő pozícióját, mint elsőre. Vélhetőleg ezt is meg lehet szokni pár hét alatt, ha pedig valakit még ekkor is zavar, akkor a görgő védőburkolatát kell lekerekítettebbé változtatni.

Amire nagyon kíváncsi voltam, hogy mit produkál a Cobra emelkedőn, főleg erdei terepen. Korábban voltak olyan tapasztalataim, hogy egy másik típusú elsőkerék meghajtású rekunál elfogyott a tapadás az emelkedőn és kipörgött az első kerék. A Cobrával ez nem jelentkezett a Bükkben egyik erdei úton sem, vélhetően jobb a súlyeloszlása. Még a rossz talajú, köves utakon is maradt elegendő tapadás, legfeljebb az első teló hiánya miatt a nagyobb köveken felpattanó kerék zavarta meg szakaszos megfutásaival az egyenletes tekerést. (Bár eredetileg lehajtható pedált adnak hozzá, én azt SPD-re cseréltem, ami meggátolja a láb lecsúszását a bukkanóknál.) Télen azért majd még leellenőrzöm pár nyálkás, kissé lefagyott úton, de eddig jól vizsgázott az emelkedőkön a fronthajtás. Síkon viszont még a sóderes részen is nagyon meggyőző volt. Nem kezdte kitolni oldalra a laza talajt az első kerék a kanyarban, nem bizonytalanodott el a kormányozhatóság, sőt inkább határozottan kihúztam-kitekertem magamat a problémás terepről.

Az ülés levehető, de dőlésszöge és poziciója nem állítható. A hozzá adott szivacs a jólismert nyitottcellás kivitel, mely kifejezetten kényelmes. Valamelyest szellőzik, bár nem olyan, mint a Ventisit, mely nálam a referencia. A szivacshoz huzatot is kapunk, mely hosszú tépőzárjával hosszában öleli körbe az ülést. A fejtámasz tovább növeli a kényelmet, szükség is van rá ennél a rekunál. A méretre állítást (lábhossz beállítást) a boom mozgatásával lehet megtenni. A levegős telót mindenkinek a testsúlyához, igényeihez kell beállítani, amihez persze nem árt egy telópumpa…

A Dualdrive révén elérhető 27 sebességfokozat tökéletesen megfelelt minden helyzetben, az agyváltós rész álló helyzetben történő válthatósága pedig jól jön egy-egy hirtelen fékezést követően. A tárcsafékek jól fogtak, bár a bowden kormánynál lévő meghajlítása miatt a működtetés a szokásosnál nagyobb erőt igényel. Megjegyzem ezt az éles hajlítást könnyen meg lehet szüntetni a bowdenház cseréjével bármikor, hiszen haszna csak a rendezettebb vezetésben van.

Nem akarom hosszan húzni a tapasztalataimmal az időt, így elárulom, hogy nekem összességében tetszett a Cobra, egy jól használható, kedvező árú rekut ismertem meg benne, melynek valódi konkurensei legalább 200eFt-tal többe kerülnek. Két-három kisebb átalakítást tennék rajta (váltókarok helyzete, a bowdenvezetés leegyszerűsítése és esetleg a láncgörgő burkolatának megváltoztatása), de egyébként nagyon egyben van műszakilag is és külalakban is.

Pozitívumok:

• Összehajthatóság kis méretre
• Sportos vezetési élmény
• Tetszetős kivitel szép megoldásokkal
• Kényelem
• Széles áttételtartomány (81 fokozatig bővíthető)
• Speciális kiegészítők, hozzávalók az alapárban (táska, fejtámasz, behajtható pedál, stb)
• Kedvező ár

Negatívumok:

• Váltókarok elhelyezése kedvezőtlen
• Lánc vezetőgörgőjének burkolata zavaró
• Bowden megvezetést célszerű leegyszerüsíteni
• Ritka kerékméret (451-es)

Konklúzió:

Ennyiért nem találni hasonlóan praktikus fekvőt, érdemes tehát kipróbálni azoknak, akik összecsukható, gyors, kényelmes, mégis kedvező árú fekvőt szeretnének.